Bárcsak tudnánk olvasni a babák gondolataiban! Bárcsak el tudnák mondani, mi a bajuk! Ugye, ismerősek ezek a vágyak? Valóban lehetséges bepillantani a még nem beszélő kicsi gondolataiba? A babajelbeszédről, egy új kommunikációs módszerről kérdeztük Zentai Katát, a Beszélő Babakezek program vezetőjét.

Mióta oktatsz babajelbeszédet és mi a célja a munkádnak?

2008 óta tartok babajelbeszéd-tanfolyamokat. Segítem a szülőket, hogy boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatot teremtsenek babáikkal és közösen átéljék a beszéd előtti kommunikáció csodáját. Mindez pozitívan hat a gyermekek szellemi és lelki fejlődésére.

Ízlelgesd egy kicsit ezt a szót: elvárás! Mit mond neked? Milyen hatással van rád? Számodra milyen kicsengése van?

Motivál, ösztönöz? Megnyomorít, kudarcaid hírvivője?

Használod ezt a szót, ezt a kifejezést? Észrevetted már, te mennyire élsz az elvárások tengerében? Mikor tettél vagy gondoltál legutóbb bármit/bármire úgy, hogy te magad álltál a tett vagy gondolat mögött? Mikor egészen bizonyos voltál abban, hogy a tett vagy döntés belőled, a te belső magodból fakadt és nem egy elvárás szülte azt meg.

Miközben írom a cikket, nézem gyermekeimet, ahogy önfeledten játszanak. Többnyire este, éjjel írok cikkeket, mikor alszanak, de ehhez a témához valahogy szükségem van arra a nyüzsgő energiára, ami árad belőlük. Ami felszabadító, szemet- lelket gyönyörködtető, őszinte.

Nézem, ahogy lánykám jó pár fiókot kipakolt, majd vissza is tesz mindent a helyére. Nézem, mikor bejövünk játszótérről, kérdés és kérés nélkül első útjuk a mosdóba vezet kezet mosni. Ámulattal néztem próbálkozásaikat, mikor egyedül szerettek volna felöltözni.

Ranschburg Jenő
(1935-2011)

Nincs az a díszes papír, ékes betűtípus, legszebben fogó toll, amellyel legjobban ki tudnám fejezni azt, melyet Ranschburg Jenő irányába érzek.

Már három éve, hogy távozott a földi világból, de tanításai, könyvei ma is aktívan jelen vannak sokak, legfőképp talán a családok életében.

Ranschburg Jenő 1935-ben született. Ki tudja, talán mindig is azt érezte, hogy segítő hivatása lesz. Munkássága nagyon gazdag utat jelentett: gyógypedagógus tanár, MTA Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa, ELTE BTK pszichológiai tanszékének adjunktusa, majd docense, MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője, Szolnokon főiskolai tanár, majd Gyöngyösön professor emeritus.

Minden szülő kétségbeesik, mikor gyermeke beteg lesz. Mindenki szeretne megtenni mindent a gyors gyógyulásért. Kérdés, mi az a minden? Sok betegség kísérő tünete a láz, melynek csillapítása körül rengeteg a tévhit.

Kell-e csillapítani valóban a lázat és ha igen, mekkora hőfoknál? Mikor kell orvoshoz vinni a lurkót, várhatunk-e az orvosi vizsgálattal és beavatkozással? Lehet-e akkora bizalmunk szülői kompetenciánk felé, és gyermekünk szervezete felé, hogy csak akkor avatkozzunk be, mikor feltétlenül szükséges?

Megannyi kérdés, többségében elbizonytalanító, idejét múlt válaszok.

Az alább olvasható interjúban tisztánlátásunkat Dr. Szijjártó László, gyermekgyógyász szakorvos, specialista segíti. Nagy örömömre szolgál, hogy erről a nagyon fontos témáról vele készíthettem interjút.

Free Joomla! templates by AgeThemes

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.