Anya-magzat kapcsolatanalízis. Ismerős fogalom vagy rejtély, mit takar ez a megfogalmazás?

Az alábbiakban szeretném bemutatni azt a módszert, amely egyaránt hat anyára és magzatára, kötődésükre, sőt, a szülésre-születésre is. Elmélyülő kommunikációs kapcsolat, melyet a szeretet, az egymásra hangolódás és a figyelem táplál. A szándék, hogy megismerjék egymást.

A várandósság optimálisan 9 hónap. Nem kevés idő, majdnem egy év. Mégis képes rettentő gyorsan elszaladni a rendelkezésre álló 40 hét. Mire is kéne felhasználni ezt az időt?

Babát várni hatalmas változásokkal jár. Nem csak testi szinten, hanem az anyai lélekben is minden megváltozik. Természetes dolog, hogy a nők szülnek, gyermeket nevelnek, de mégis, az addigi megszokott életet másképp élni, a lemondásokat átélni, a felelősségvállalás tényével barátkozni időigényes dolog. Anyává érni folyamat. Nem megy egyik napról a másikra, akkor sem, ha hőn áhított volt a kisbaba érkezése.

A várandós nő sokféle érzelmi szakaszon, hullámzáson átmegy, összezavarodik, kisimul, sír vagy nevet, esetleg sírva nevet. Minden érzelemnek helye van, figyelni kell rá, elfojtani semmit sem érdemes.

Sajnálatos társadalmi elvárás, hogy egy várandós nőnek állandóan mosolyognia, ragyognia kell. Természetesen a babaváró mosoly és boldogság létező dolog, de ezzel egy időben az ellenpólus is jelen lehet, csak erről kevesebbet hallani.

Nem kóros, ha a várandós nő mégis megrémül a pozitív teszt láttán, átfut rajta a gondolat, biztos jó ötlet volt-e pont most babát vállalni?! El nem képzelt félelmek is felbukkanhatnak: ki tudom-e hordani a babát? meg tudom-e szülni? fogom-e Őt szeretni? mi lesz a házasságommal/párkapcsolatommal? hogy fogok kinézni? stb.

A hormonok sokasága is hozzájárul a felfokozott érzékenységhez, akár szélsőséges érzelmekről legyen szó, akár a megváltozott szaglásról, ízérzékelésről.

A ténnyel megbarátkozni, miszerint a nőből anya is lesz, némelyeknek nehezebb, némelyeknek könnyebb, de semmiképp nem semleges. A folyamatunk, ahogy mi magunk is, egyedi. A legjobb, amit tehetünk, hogy megengedjük magunknak, hogy azt érezzük, ami csak jön. Ne akarjuk befolyásolni, elnyomni, szebbé tenni!

A maximalizmust, tökéletességre törekvést a várandósság hónapjai alatt elkezdhetjük elengedni és gyakorolhatjuk a hitelesség fogalmát.

Miért mondom ezt?

Mert a puha fészekben lakó magzathoz minden elér, szűretlenül, ami az anya felől indul. Nem az, amit érezni AKARUNK, hanem az, amit VALÓBAN érzünk. Ez persze ijesztően hathat és még inkább arra sarkallhat, hogy elnyomjuk az esetleges negatív érzéseinket, nehogy a baba sérüljön, nehogy azt érezze, nem akarjuk őt. Ám általában a félelmek mögött ott van az öröm is és nem a baba tényleges elutasítása, amit szintén érez magzatunk. A VALÓBAN nem kívánt terhességnek vannak negatív hatásai és következményei, ezt több vizsgálat is bizonyította már. Az anyai stressz, szorongások szintén hatnak babára-mamára egyaránt, de ezekkel szembenézni, felismerni bátorság és segítség is egyben!

Az eddig felvázolt belső események mind arra mutatnak rá, hogy érdemes befelé figyelni és időt szánni magunkra, kicsit lassítani, megengedni átélni a várandósság szakaszait. Ezek megismételhetetlen pillanatok, lehetőségek!

Az első három hónapban az esetleges rosszullétek, hányinger-hányás, aluszékonyság, alacsony vérnyomás, ájulás érzetek szinte rákényszerítenek arra, aminek lehet, inkább ellenállnánk: lassítani, pihenni, befelé fordulni. A következő három hónap általában egy aktívabb, de egyben nyugodtabb időszak. A pocak még nem akkora, hogy akadályozzon a tevékenységekben, a rosszullétek, múlóban illetve megszűntek. Az utolsó három hónap ismét a befelé fordulás időszaka lesz, fészekrakási ösztön kibontakozik: szoba átrendezése, kisruhák, egyéb holmik beszerzése, mosás-vasalás zajlik. Lassacskán tényszerűvé válik a kisbaba minden szintű megérkezése. Ha tudunk ezeken a hullámokon lovagolni, folyamatnak átadva magunkat úszni, végül éretten érkezünk ki a partra, a babával együtt. Szülésre-születésre készen, testi és lelki értelemben egyaránt. A nő képes és kész elengedni, a baba képes és kész elindulni.

Ebben a folyamatban hatékony segítség és jóbarát az anya-magzat kapcsolatanalízis.

Ez a módszer arra alapoz, hogy a magzat aktív résztvevője a várandósságnak, él, érez, egyedi és önálló személyiség, saját gondolatokkal és persze szükségletekkel.

Legfontosabb szükséglete, hogy létezése felismert és elfogadott legyen. Egy magzat pontosan érzékeli, örülnek-e neki, várják-e őt vagy hideg elutasításban van-e része, esetleg nem tudnak dönteni sorsáról. Ezek mind formálják személyiségét.

A magzat képes jelzéseket küldeni és a kibontakozó válaszkészség az anyában képes  reagálni.

Már várandósság alatt megismerni babánk temperamentumát, jelzéseit, hatalmas segítség a szülést követő időszakra nézve!

A kapcsolatanalízis ezt az összekapcsolódást, kötődést segít létrehozni, mélyíteni. A kapcsolatanalitikus nem az anya HELYETT tesz meg lépéseket, hanem segíti őt, támogatja, mellette áll és az esetleges akadályozó tényezőket, mely anya és babája közé állhat, vagy a szülést nehezíthetné, segít felismerni, értelmezni.  Ebben az ismerkedési folyamatban, amiben találkozik anya és magzata, több tényező is napvilágra kerülhet, ami eddig a tudatalattiban szunnyadt. Pl. saját születési élmények, gyermekkori emlékek, saját magzatunkról szóló elvárások, fantáziák, elképzelések, édesanyánk várandóssága, családi, női generációs minták, ismétlődések, párkapcsolati elemek, stb. Ezen felül az álmok is nagy jelentőséggel bírnak! Várandósan (is) érdemes álomnaplót vezetni, sokat megtudhatunk belőle magunkról, szorongásainkról!

Neveléssel kapcsolatos könyvekben, cikkekben sokszor olvasható, hogy a csecsemő legelemibb szükséglete a szoros testközelség, szeretetteljes gondoskodás és a gyors, megfelelő válaszok jelzéseire. Szerencsére ezt a fajta válaszkészséget nem kell megvárni a születés utáni időszakkal, hiszen ezek a szükségletek a magzatban is jelen vannak és ezeket a várandósság hónapjai alatt is ki tudjuk elégíteni.

A testközelség természetes módon adott a 9 hónap alatt, de azt a puha, finom közeget is lehet igazán személyre szólóan otthonossá tenni. Attól lesz személyre szóló és otthonos, hogy anya és magzata megismerik egymást, kötődésük kezd kibontakozni, mélyülni és hogy abban a közegbe az anya is beléphet!

A magzat kilenc hónapig az anya méhében él, ott tapasztalja meg egyre növekvő képességeit, eljut hozzá az élet több formában. Magzatvízből kortyol, így ízlelgeti édesanyja által elfogyasztott ételek ízeit, egyre több hangot hall, bizonyos zenék tetszenek neki, mások nem, csuklik, pisil, álmodik, pörög-forog, tehát valóban aktív életet él. Érzelmileg ugyanezt teszi: képes félelmet, fájdalmat, szomorúságot, örömet, boldogságot érezni, sírni és nevetni is tud.

A gyakorlatban a következőképp épül fel a kapcsolatanalízis:

Akár a fogantatástól kezdődhet a foglalkozás.

A találkozások heti rendszerességűek, egy alkalom 50 perc. Az első találkozás egy strukturált beszélgetés, melynek során lefektetjük az együttműködés kereteit is, majd következő alkalommal már kapcsolatfelvétel is történik. Az anya relaxált állapotban megkeresi testében méhét, majd megpróbál magzatához bejutni. A kapcsolatfelvételek során a méhvel való kapcsolat ugyanolyan nagy szerepet kap, mint a magzattal való találkozás.

A találkozás mindenkinél egyedi. Van, aki képi formában érzékel, van, aki színeket lát, esetleg illatokat érez, vagy érzelmek szintjén kommunikál.  Mikor a babának már érezhető a mozgása, némely jelzés egyértelműbbé válik.

A 37. héttől zajlik a szülésre való felkészítés.

Szülés után egy alkalommal még találkozunk, babával együtt, az az utolsó találkozó. (Megható pillanat, mikor látni a babán, ahogy felismeri a kapcsolatanalitikus hangját és szinte ismerősként tekint rá.)

Érzelmileg gazdag időszak ez, melyet tovább mélyíthet és szépíthet, ha apa is részt vesz az üléseken! Az apa sem kell, hogy mellékszereplője ennek a kibontakozó kapcsolatnak, sőt! Tapasztalatok szerint nagyon jól hat az apai részvétel az apa-gyerek kapcsolatra.

Kapcsolatanalízis további hatásai

Fizikális problémákra (is) kedvező hatással lehet, hiszen nem egy esetben sikerült már vérzést megszüntetni, korán nyíló méhszájat bezárni, méhlepény öregedését megállítani, vagy a babát kedvezőtlen fekvésből optimálisabb helyzetbe hozni. A kapcsolatanalízises babák szoktak reagálni anyjuk kérésére, pl. vizsgálat alatt, ha mozgásra volt szükség vagy vizsgálatokra felkészítéskor.

A szülésre is kedvezően hat a módszer, hiszen addigra már test és lélek is felkészülten néz az események elé, szülés közben is tudnak egymással kommunikálni anya és a baba.

Megszületés utáni időszakot nézve az a tapasztalat, hogy a kapcsolatanalízises babák élénkek, kevesebbet alszanak nappal, és szükségük van arra a fajta kommunikációra, amit az elmúlt hónapokban már megkaphattak. Kötődésük elmélyült.

Nem elég otthon beszélni hozzá és simogatni a pocakot?

Természetesen otthon is fel lehet venni a babával a kapcsolatot, jót tesz, ha hintaszékben ringatózunk, neki tetsző zenét hallgatunk, mesét olvasunk fel neki (emlékezni fog rá, ha megszületése után is hallja!), de érdemes élni a kapcsolatanalízis adta lehetőségekkel! Megéri rábólintani az önismeretre, a félelmek, gátló tényezők felismerésére! A várandósság alatti megváltozott tudatállapot nagyszerű terep és az egyik legjobb időszak erre!

Mert a lelki köldökzsinór valóban létezik!

Dobiné Olasz-Papp Nóra
személyközpontú tanácsadó, kapcsolatanalitikus