Alapszabály

 

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a Válaszkész Szülők Egyesületét.
A Válaszkész Szülők Egyesülete 2011.07.22. napján megtartott közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el:


I. Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Válaszkész Szülők Egyesülete

2. Az Egyesület székhelye: 1141 Budapest

3. Az Egyesület működési területe: Magyarország területe


II. Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület célja:

Az Egyesület álláspontja szerint a családba született gyermek érzelmi biztonsága, biztonságos, stabil kötődése ugyanolyan fontos, mint a megfelelő fizikai ellátás. Mind a kötődés, mind a megfelelő fizikai fejlődés teljesüléséhez megfelelő érzelmi gondozás szükséges, melyet egy válaszkész szülő tud a legjobban biztosítani. A válaszkészség biztosítja a gyermek jelzéseire való megfelelő reakciót, mellyel kielégülnek a gyermek természetes, ösztönös igényei, és ebből táplálkozva egészséges lelkű felnőtt válhat belőle.
Az Egyesület álláspontja szerint a gyermekek olyan ösztönökkel, ősi programokkal jönnek a világra, melyek helyes figyelembevételével a gyermek a megfelelő érzelmi támogatást kapja, ami saját, személyes kiteljesedését hozza magával. A gyermekek már magzati korban képesek jelezni, mit éreznek, különböző ingerekre más módon reagálnak és ezt teszik megszületésük után is. Pontos jelzést adnak közérzetükről, igényeikről, vágyaikról. A válaszkész szülő ezeket a jelzéseket elismeri, felismeri, elfogadja, megfelelően reagál rá és reakciójával buzdítja, segíti gyermekét a jelzések további használatára, finomítására. Ily módon a gyermek biztonságos kötődésbe kerül szülőjével, biztonságosnak ismerheti meg a világot, bízik magában, szülőiben és a világban, így nagyobb korában és felnőtt korban önbizalommal teli, magabiztos életet élhet.
Egyesületünk álláspontja szerint a válaszkész szülő elismeri (és lehetőség szerint alkalmazza): az igény szerinti szoptatást (az első hat hónapban a kizárólagos szoptatást), a természetes elválasztódás elvét ill. az elválasztás fokozatos, szeretetteljes véghezvitelét, a hordozást ill. szoros testkontaktus fontosságát, az éjszakai gondoskodást, a gyermek veleszületett temperamentumát felismeri és elfogadja, a gyermek önálló, egyedi személyiségének kiteljesedését figyelembe veszi, rugalmas, és ezek mellett saját magára és párkapcsolatára fokozottan figyel, személyes érzelmi és fizikai feltöltődést alkalmaz önmaga és családja érdekében, önismeretét fejleszti, érzelmileg tudatossá fejlődik.
Emellett Egyesületünk álláspontja szerint gyermekeink nem csak érzelmi, hanem fizikai egészsége is rendkívül fontos, ezért elvünk a környezettudatos gondolkodás, egészséges étkezés.
Az Egyesület célja a válaszkész szülő fogalmának megismertetése, az igény szerinti(első 6 hónapban kizárólagos) szoptatás fontosságának népszerűsítése, a természetes elválasztódás elfogadtatása, ill. ha elválasztás szükséges, annak szeretetteli módjának ismertetése, a hordozással, szoptatással, éjszakai gondoskodással kapcsolatos tévhitek eloszlatása, az anya-magzat kommunikáció fontosságának terjesztése, a gyermekek pszichés fejlődésének megfelelő támogatása, kihangsúlyozva a gyermekek egyediségét, saját személyiségét, a nevelés tekintélyelvűségével szemben a szívközpontú nevelés elemeinek megismertetése. Célkitűzés az anyákat, apákat megismertetni önmagukkal, családi, „hozott” mintáikkal, melyek nagyban befolyásolják saját gyermekükkel való kapcsolatukat.
Fontos cél segíteni az eligazodásban, helyes információáramlásban az elbizonytalanodó, segítségre szoruló szülőket, és biztosítani, hogy a nehezebb anyagi körülmények közt élőkhöz is eljuthassanak a helyes információk és igénybe vehessék a segítséget, ha szükséges.
További cél a családot egységként tekinteni, így információinkat az apákhoz is eljuttatni, hogy ők is a megfelelő mértékben tájékozódhassanak és kivehessék részüket a gyermekről való gondoskodásból, így ez is a gyermek megfelelő érzelmi ellátásához és megfelelő pozitív minta elsajátításához járul hozzá.

2. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

3. Az Egyesület tevékenységei:
Az egyesület fentiekben körülírt céljai megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket végzi:

- várandósoknak, szülőknek szóló rendezvényeken való megjelenés, szórólapok osztása, tanácsadások ezen rendezvényeken

- saját programok szervezése figyelemfelkeltő céllal (pl. kirándulások szervezése, előadások tartása a kötődő nevelés jegyében, tanácsadások szervezése)

- saját kiadvány létrehozása, annak minél szélesebb körben való megjelentetése

- online és személyes tanácsadás nyújtása

- saját honlap üzemeltetése, melyen folyamatos tájékoztatás érhető el szoptatásról, hordozásról, hordozóeszközökről, kötődő neveléssel kapcsolatos kérdésekről, programokról és online tanácsadás is igénybe vehető

- csoportfoglalkozások tartása

- együttműködés kezdeményezése hasonló szervezetekkel

- felhívás a környezettudatos gondolkodásra (pl. saját kiadványban, kirándulásokon, kerékpáros találkozókon)

 

III. Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

Az Egyesület rendes tagjának jogai:

– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
– a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
– választhat és választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire azzal, hogy képviselettel együtt járó tisztség betöltésére csak nagykorú személy választható.
– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

2.Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag javaslatokat és észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban, részt vehet az egyesület rendezvényein, a vállalt hozzájárulást teljesíti.

3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani és részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

A rendes tag tagdíj fizetésére, a pártoló tag az általa vállalt anyagi illetve egyéb támogatási kötelezettség teljesítésére köteles.

5. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával,
– az Egyesület megszűnésével,
– a tag kilépésével,
– a tag kizárásával.

6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
– azt a tagot, aki az esedékes tagdíj megfizetésével hat hónapot meghaladó késedelembe esik, az Elnök 30 napos póthatáridő tűzésével írásban felhívja a hátralék rendezésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az Elnökség a tagot határozattal kizárja az Egyesületből. Az Elnökség különös méltánylást érdemlő esetben a mulasztó tag számára részletfizetést biztosíthat.

A kizárással kapcsolatos eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt.

Az Elnökség a fegyelmi eljárás részletes szabályairól szabályzatot alkot (Fegyelmi Szabályzat), melyet a Közgyűlés határozattal fogad el 2011.12.31. napjáig.

Az Elnökség (elnökségi tag esetén a közgyűlés levezető elnöke) az eljárás alá vont tagot az ismert levelezési címére megküldött ajánlott levélben értesíti az eljárás megindításáról. Az értesítés tartalmazza a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás és egyéb lényeges körülmények megjelölését, a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy az eljárás alá vont tag a védekezését a tárgyaláson személyesen vagy képviselője útján szóban, illetőleg a tárgyalás határnapjáig írásban is előterjesztheti, esetleges távolmaradása ugyanakkor a fegyelmi tárgyalás lefolytatását és a döntéshozatalt nem akadályozza. Az értesítéshez mellékelni kell a Fegyelmi Szabályzat másolatát.

A fegyelmi ügyben hozott határozatok közlésének szabályaira a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. Tv. (Pp.) határozatok közlésére vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. Az ügydöntő határozat a rendelkező részen kívül tartalmazza a határozat indokolását és a jogorvoslati jogról (Fellebbezés, illetve bírósági jogorvoslati kérelem lehetősége és határideje) történő tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
A tagsági viszony megszűnése után a tag csak a tagság időtartama alatt keletkezett, és nem teljesített tagdíj megfizetésére kötelezhető.

A Közgyűlés törvénysértő határozatát a tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A kilépésről szóló nyilatkozatot az Elnökséggel írásban kell közölni. A tagsági viszony a jognyilatkozat közlésével megszűnik. Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja jelenlévőket a lemondásról.

7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. Az alapító tagok az alapítás évének tagdíját az Egyesület nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az egyesület bankszámlájára történő átutalással teljesítik. Az alapítás évét követő években a tagdíj összegét a tagdíjat szabályozó határozat szerinti módon és határidőben, külön rendelkezés hiányában az Egyesület bankszámlájára történő átutalással, legkésőbb a tárgyév június hó 30. napjáig beérkezőleg kell megfizetni. Az újonnan belépő tagok a tagdíjat a tagsági jogviszony keletkezésétől számított 60 napon belül teljesítik az egyesület bankszámlájára történő átutalással. Töredék naptári évre is a teljes tagdíjösszeg fizetendő.

 

IV. Az Egyesület szervezete

1. Az Egyesület szervei:

Közgyűlés,
Elnökség.

2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a távolmaradás következményeire a tagok figyelmét a meghívóban külön felhívták. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

3. A Közgyűlést össze kell hívni:

– ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
– ha a törvényességi felügyeleti szerv vagy a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli,
– ha a tagsági viszonnyal kapcsolatosan a tag a Közgyűléshez fellebbezett.

4. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata.

5. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, feltéve, hogy a távolmaradás következményeire a tagok figyelmét a meghívóban külön felhívták.

6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
– az Alapszabály elfogadása és módosítása;
– tisztségviselők megválasztása
– tisztségviselők visszahívása, amennyiben a tisztségviselő megbízatásából eredő kötelezettségeit nem teljesíti;
– tagdíj mértékének megállapítása;
– az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

8. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

9. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
– az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;
– a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.

10. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

12. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

13. Elnökség

Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban vezeti, irányítja az Egyesületet, és végrehajtja a Közgyűlés határozatait. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

14. A 3 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 1 éves időtartamra.

15. Az Elnökség feladata és hatásköre:

– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
– az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása;
– az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
– személyzeti munka irányítása;
– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás, fegyelmi eljárás;
– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.

Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától, tagja az egyesületnek és

a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.


16. Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület elnöke

Az Egyesület elnökét 1 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök feladata és hatásköre:

– az Egyesület tevékenységének irányítása;
– a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
– döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
– a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
– irányítja az Elnökség munkáját;
– vezeti az Elnökség üléseit;
– képviseli az Egyesületet;
– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; – összehívja az Elnökség üléseit;
– irányítja az Egyesület gazdálkodását;
– utalványozási jogot gyakorol;
– gyakorolja a munkáltatói jogokat;
– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.


17. Az Egyesület alelnöke

Az Elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.


V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
– magán és jogi személyek támogatásai;
– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
– rendezvény bevétel;
– egyéb bevételek.

3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.


VI. Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik:

– ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülését kimondja,
– ha a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve, az Elnökség jár el.


VII. Vegyes és záró rendelkezések

1.Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

2. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

3. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a társadalmi szervezetekre vonatkozó, mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

 

Az Egyesület Alapszabályát a 2011.07.22-i Közgyűlés fogadta el.

Kelt: Budapest, 2011.07.22.

 

Monday the 21st. Quickmedia.